Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ismerje meg, Sümeg városát

tajkep.jpg2015-ben, Sümegen kerül megrendezésre a Veszprém megyei polgárőr nap, és ebből az alkalombból szeretnénk bemutatni a város történetét napjainkig.

2015-ben, Sümegen kerül megrendezésre a Veszprém megyei polgárőr nap, és ebből az alkalombból szeretnénk bemutatni a város történetét napjainkig.

 

tajkep.jpg

 

Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

 

Fekvése

 

A Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.

 

 

Megközelítése

 

A városon áthalad a 84-es főút, amely a Sopron felől Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg, de Nyiráddal is egy mellékút köti össze.

Vasútállomása a Tapolca–Ukk-vasútvonalon található. Az Ukk–Sümeg szakaszt 1888-89-ben, a Sümeg–Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.

 

Története

 

A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.

 

sumeg-sumeg-vara.jpg

 / Sümeg vára - 1820-ban/

 

A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.

Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656-1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom.

1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el.

A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt.

1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.

 

Nevezetességei

 

  • Sümegi vár: A vár egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságából kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló „tarisznyavárral”. A várban rendszeresen várjátékokat és lovagi tornát rendeznek.
  • Ősember bányája védett kovakőbánya amit az őskorban műveltek, múzeumként látogatható.
  • Ferences kegytemplom és kolostor, épült 1653-ban, barokk stílusban. 1699 óta híres búcsújáró hely.
  • Kisfaludy Sándor (1772-1844) szülőháza, épült a 18. században, ma múzeum.
  • Püspöki palota: Épült 1748-1755 között, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.
  • Kisfaludy Étterem az értelmiségek találkahelye volt a reformkorban. Itt volt Magyarország második kaszinója. Ma étterem, cukrászda és hotelként üzemel.(www.kisfaludy.eu)
  • Sümegi plébániatemplom, késő barokk stílusban, copf, empire és rokokó elemekkel építették, 1757-ben, belsejében Franz Anton Maulbertsch freskóival.
  • Temetőkápolna, épült késő barokk stílusban 1816-ban. Magyarországi Sixtus-kápolnának is nevezik. Körülötte késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaiak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.
  • Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum
  • Fazekasmúzeum
  • Vármúzeum
  • Bormúzeum
  • Természetvédelmi terület a Várhegy és a Mogyorós domb.
  • Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható.
  • Tarányi-kastély

 

Sümeg napjainkban

 

Sümeg a Bakonyalján, a Keszthelyi-hegység lábánál, a Balaton-felvidék és a Kisalföld találkozási pontján épült. Földrajzi fekvése egyedülálló: öt útvonal fut itt össze, ezért Sümeghez minden közel van. Egy lépés ide a Balaton éppúgy, mint a zalai dombvidék, percek alatt elérhető Keszthely, Hévíz, a Somló-hegy, vagy a Magas-Bakony.

Az Önkormányzat törekvése az, hogy Sümeg idegenforgalmi és kulturális központ, az emberek és az értékek találkozási pontja is legyen.

Ehhez minden együtt van, hiszen a mi városunk egészen különleges hely. Ezt nemcsak a település – hivatalból is – lokálpatrióta polgármestere mondja, így vélekedtek a magyar irodalom klasszikusai Eötvös Károlytól, Szabó Dezsőn át egészen Hamvas Béláig.

Nevezték már Sümeget a Balaton kapujának, barokk ékszerdoboznak a Dunántúl gyöngyszemének, és ez mind igaz is. Talán a legszemléletesebben mégis Jókai Mór ragadta meg a város hangulatát:

Estére Sümeget érjük el; a legregényesebb fekvésű kis városkát, mely fölött, csaknem a közepében emelkedik ki a regedús sümegi várrom, még mindig erős falaival… Ezen város lakói olyan közel laknak őseik szellemeihez; házaik ablakaiból megláthatják holdvilágos éjszakában a reszketeg árnyakat, mik úgy hasonlítanak páncélos lovagok, pártás hajadonok alakjaihoz.

A sümegi várat, amely 270 méter magasságban emelkedik a város fölé azóta szépen felújítottuk. ma látványos rendezvények, várjátékok színhelye. Nem csoda, hogy a török soha nem tudta bevenni, az ezzel kapcsolatos nehézségekkel bárki szembesülhet, ha megpróbálja megmászni a várhegyet.

Ami évszázadok óta változatlan, hogy Sümeg rendelkezik egy egyedülálló „természet adta különlegességgel”, a szabályos kúp alakú hegy tetején trónoló várral a centrumban. A település szinte minden pontjáról festői panoráma nyílik a középkori erődítményre.

Sümeg figyelemre méltó gasztronómiai értékekkel bír, arra buzdítok mindenkit, bátran rendeljen a város éttermeiben „sümegi” előnevű fogást – nem fogja megbánni. A borkultúra is visszanyeri lassan régi rangját, köszönhetően a városban megtelepedett borászoknak.

A vár mellett országos szinten is kiemelkedő turisztikai attrakciót alkot, a Püspöki Palota, ferences templom és kolostor, Maulbertsch freskóival díszített plébánia templom együttese a 14 kisnemesi kúriával és további polgárházakkal.. Kiemelkedő a természeti örökség is a Mogyorós-domb, valamint Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Terület.

A város kultúrájában nagy szerepet játszik a vallási élet. A Fájdalmas Anya ünnepéhez kapcsolódva minden ősszel megrendezik a ferences kegyhely főbúcsúját, ilyenkor sok zarándok érkezik hozzánk határon túlról is.

Sümeghez számos történelmi és irodalmi híresség sorsa kötődik. Elsőként Padányi Biró Márton veszprémi püspöké, aki országos hírű rezidenciát épített itt a 18. században és egyházmegyéjét Sümegről, – a mára felújított – püspöki palotából kormányozta.

Sümeg a Kisfaludyak ősi fészke, Kisfaludy Sándor, a költő, feleségével Szegedy Rózával 1805-ben költözött ide, és haláláig itt élt. Batsányitól az ifjú Petőfiig megfordult nála a magyar irodalom színe-java. Meg kell emlékeznünk Ramassetter Vincéről az egyik legsikeresebb 19. századi magyar vállalkozóról, aki polgármesterként igazi aranykort teremtett Sümegen, intézményeket alapított, vagyonát a városra hagyta. Sümeg szülötte Entz Ferenc, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója, és Darnay Kálmán, múzeumalapító régész is.

A maiak közül mindenképpen essék szó arról, hogy sümegi születésű – és büszkén vállalja identitását – Zoób Kati, a magyar divat nagyasszonya és András Ferenc, az egyik legeredetibb magyar filmrendező is. Rájuk – valamennyiükre büszkék vagyunk. (Forrás:Végh László polgármester)

 

 

Híres emberek

 

 

Testvérvárosai

 

 

Forrás:http://hu.wikipedia.org/  és  http://sümeg.hu/

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Pontos idő


Naptár


Retró Rádió

Online rádió indítása!

Elsősegély

SOS - Elsősegély alkalmazás

Gyorsan és könnyen használható alkalmazás vészhelyzet esetére és a felkészüléshez. Kattintson és nézze meg!


Időjárás


Országos Polgárőr Szövetség


Kövessen minket a Facebook-on!


Levelezőlista




Statisztika

Online: 9
Összes: 462942
Hónap: 13830
Nap: 528