Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindenhol figyelnek és biztonságot adnak

A haza védelmének, a haza biztonságának a polgárőrség az egyik legfontosabb társadalmi pillére – mondta dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke nemrégiben, a Hajdú-bihari Naplónak adott terjedelmes interjújában.

article preview

A haza védelmének, a haza biztonságának a polgárőrség az egyik legfontosabb társadalmi pillére – mondta dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke nemrégiben, a Hajdú-bihari Naplónak adott terjedelmes interjújában.

turosandras02.jpg

Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke a napokban Debrecenben találkozott Boros Viktorral, a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség nemrégiben megválasztott új vezetőjével. A találkozó után Túrós András ellátogatott a Hajdú-bihari Napló szerkesztőségébe is, ahol a polgárőrség aktuális helyzetéről, jövőbeni feladatairól kérdezték.
 

Mennyire ismeri Hajdú-Bihart? A rendőrséget, a polgárőrséget, az itteni problémákat?

Borsod megyéből származom, hosszú ideig ott voltam rendőri vezető, így jól ismerem a szomszédos megye, Hajdú-Bihar közrendjét, közbiztonságát, a megye rendőri állományát, vezetőit. Országos főkapitányként kiemelt figyelmet kellett fordítani Hajdú-Biharra. Egyrészt, mert az ország második legnagyobb városa is itt van, másrészt pedig mindig is súlya volt a megyének. Országos Polgárőr Szövetség elnökeként pedig az egyik kedvenc megyém Hajdú-Bihar. Elsősorban azért, mert a hazai polgárőrség egyik fellegvára, illetve országosan is példaértékű különlegességek, kezdeményezések, újítások születtek itt. Például az ifjúsággal való foglalkozás, a fiatalok táboroztatása innen indult és országos mozgalommá fejlődött. Továbbá mindig is lehetett tapasztalni, hogy Hajdú-Biharban van egyfajta szakmai tartalom a polgárőrök képzésében, oktatásban. Ugyanakkor lendület volt a megyei szövetségnél. Összességében rendkívül kedvező tapasztalataim és nagyon jó véleményem van, volt a megyei polgárőrség munkájáról és a szövetségről.

Lendület, tapasztalat. Ha jól tudom, a megye majdnem minden településén van polgárőrség.

Teljesen jól tudja. Hajdú-Bihar 82 településén 79 polgárőr egyesület működik. Tehát, ha az országos átlaghoz viszonyítom a polgárőr-sűrűséget, akkor Hajdú megye kiemelkedően jól teljesített ezen a területen. Az ország 3 ezer 200 helységéből 1800-ban van polgárőr egyesület, míg az önök megyéje szinte száz százalékosan teljesítette azt a törekvésünket, hogy minden településen szerveződjön polgárőr egyesület. Létszámában is elfogadható, hiszen jelenleg 3 ezer 711 tagja van a megyei szövetségnek. Ez jelentős. Hajdú-Bihar fellegvára a magyar polgárőr mozgalomnak.

Feltételezem, hogy nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is fellegvár. Van-e kimutatás, hogy a polgárőrök milyen mértékben tudtak bekapcsolódni a közrend-közbiztonság védelmébe, megőrzésébe?

A bűnözés alakulásának és a közbiztonság védelmének szintjét az ismertté vált bűncselekmények száma fejezi ki. A másik mérce pedig, hogy milyen a lakosság biztonságérzete. Ha abból indulok ki, hogy szinte minden megyében jelentősen csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, sőt manapság Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, és ebbe beletartozik Hajdú-Bihar is, akkor nagyon jól tejesítenek a megye polgárőrei is. Ha pedig azzal folytatom, hogy a Hajdú-Bihar megyei polgárőrök az országos átlagnál sokkal több közterületi szolgálatot teljesítenek, akkor mondhatjuk, ezen a területen is élen járnak. Nézzük csak a múlt évet, akkor Hajdú-Biharban összesen 800 ezer körül volt a közterületen töltött szolgálati órák száma, ami ugyancsak meghaladja az országos átlagot. Ez egy személyre lebontva 155 óra, Hajdú-Biharban pedig 230 óra körül van. Ezt azért tartom fontosnak, mert szervezetünknek fő küldetése a közterületi, külterületi szolgálat. A polgárőrök a puszta jelenlétükkel már megelőzhetik a jogsértések elkövetését.
 

turosandras01.jpg

A polgárőrségnek volt egy mozgalma, a SZEM, a Szomszédok Egymásért Mozgalom. Létezik ez még?

Újra szerveztük. A SZEM mozgalom hullámhegyeket és hullámvölgyeket járt be. Úgy 25-26 éve amerikai és angliai hagyományokra alapozva indítottuk el. A polgárőrség magára vállalta, hogy a szomszédok között is megszervezi ezt a figyelési rendszert. Az indulás jó volt, Hajdú-Bihar élen járt ebben is, de a kezdeti idők után ez a figyelőmozgalom elhalt. Nemrégiben újraszerveztük, és reméljük, sikerül a szomszédokat újramozgósítani, hogy figyeljék az idegeneket, mozgásukat, adjanak jelzéseket egymásnak. Főleg a lakótelepeken, a kertvárosi részekben.


A polgárőrségnek vannak külföldi kapcsolatai?

A magyar polgárőrség a világban egyedi. A nálunk meghonosodott önkéntes és ellenszolgáltatás nélküli formája hungarikum. A szervezetünkhöz hasonló működik Angliában az ottani rendőrség mellett. Önkéntes rendőrségnek nevezik. Amerikában, Kanadában is vannak. Németországban is megtalálhatók a civil segítők, de teljesen más tartalommal. Nyugaton egyre inkább a profizmus irányába mozdulnak el. Még jobban kötődnek a hatóságokhoz, a rendőrséghez, sőt még fizetnek is azért, ha a civilek részt vesznek a közbiztonság védelmében. Konkrétan órabért kapnak, nem is keveset. Angliában például amikor szolgálatba vezénylik az önkéntes rendőrt, akkor a munkahelynek térítik meg a munkaidő kiesését. A franciák, az Amerikai Egyesült Államok-beliek, a szlovákok tanulmányozzák a magyar polgárőrség működését. A visszajelzések kedvezőek, ugyanakkor rácsodálkoznak a magyar polgárőrségre, hogy miként lehetett önkéntesekkel, ingyenesen megoldani a civil bűnmegelőzést. És erre büszkék is vagyunk.
A külföldi kapcsolataink kiterjednek a határon túli magyarlakta területekre is. Erdélyben 10 településen körülbelül 1500 polgárőr tevékenykedik. Ezeket mi közvetlenül támogatjuk, seg­ítjük. Kárpátalján is vannak jelentős létszámban polgárőrök. Újabban Vajdaság felé nyitottunk. Kapcsolatrendszerünk nem rossz, mi visszük a zászlót.

Milyen kapcsolat van a megyei és az országos polgárőr szövetség között? Hogyan működnek együtt?

A polgárőrség a rendvédelmi szervek társult tagja. Mi fogalmaztuk így meg, és ezt el is fogadták a rendészeti- és a rendvédelmi szervek. A működésben is elvárják tőlünk a rendezett, a fegyelmezett viszonyokat. Sajátos a helyzetünk, mert az országos polgárőr szövetség köztestület, állami szerv, ugyanakkor a tagjai, az országosan meglévő 2 ezer 18 egyesület, önálló jogi személyek, önkormányzatisággal rendelkeznek. Van viszont egy kemény követelmény, miszerint csak akkor működhetnek, ha a tagjai a megyei vagy az országos polgárőr szövetségbe is betagozódnak. A működést alapvetően befolyásolja ez a kényszertagság. A jogalkotó a civilek közül kizárólag a polgárőrséget hatalmazta fel arra, hogy a közterületeken bűnmegelőzést végezzen. Ez egy monopol helyzet. A kényszertagság mellett a másik függőség a költségvetési támogatásból ered. Állami pénzből, az adófizetők pénzéből működik a polgárőrség. Ezt az Országos Polgárőr Szövetségen keresztül biztosítja az állam. Nem óriási összegekről van szó. Hajdú-Bihar esetében 34 millió forint egy évre. A felhasználását az országos szövetség felügyeli, ellenőrzi. Működésünk harmadik szempontja pedig, hogy a kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség akaratát, hogy mit végezzenek, mit tegyenek szakmai szempontból, az Országos Polgárőr szövetség közvetíti.

Maradjunk a tevékenységüknél. Kiemelt feladatuk a közrend, közbiztonság, a külterületek biztonsága, egy iskola – egy polgárőr akció, utánpótlás-nevelés, valamint a települések tisztasága a TeSzedd akció. Hogyan tudják ezt „aprópénzre váltani” egy-egy településen?

A legfontosabb a közterületi szolgálat, ez a fő küldetése a polgárőrségnek. De emellett az Országos Polgárőr Szövetség számos feladatot is meghirdet, köztük olyan komolyabb szakmai programokat, mint a nagyvárosok biztonságának programját, ami Debrecent is érintette. Aztán a háromszázszor háromszázas programunk, amelyben kiemeltünk országosan 300 települést. Vagy az idős emberek védelmének, a kistelepülések biztonságának programja. Ezek célirányos szakmai tevékenységet hirdetnek meg, hogy ráirányítsuk a polgárőr egyesületek figyelmét a közrend, közbiztonság védelmének lefedetlen területeire. Ezek részben kormányzati akaratot is takarnak. Helyes, hogy a programokban való részvétel nem kötelező. Az egyesületek és a szövetségek döntik el, hogy csatlakoznak-e ezekhez. Országosan általában 80-90 százalékos a részvétel. Akik a részvétel mellett döntenek, ott felkészítést végzünk, hogy a programok célkitűzései teljesüljenek. A felsorolt négy-öt program kiemelkedően sikeres volt. A programokkal, akciókkal, illetve a közterületi jelenléttel a polgárőrség jelentősen hozzájárult a közrendi közbiztonsági eredmények eléréséhez.

Jelentős fejlődésen ment át a polgárőrség az elmúlt közel három évtizedben. Mit hozhat a jövő?

A polgárőrség jövője részben a szervezet vezetői kezében van. Maradjon meg, tegyük folyamatossá a lelkesedést, a társadalmi felelősségvállalást. Mondhatunk nagy szavakat, amelyek egyébként igazak is, hogy a haza védelmének, a haza biztonságának a polgárőrség az egyik legfontosabb társadalmi pillére. A polgárőrség jövőjét befolyásolja az is, hogy miként alakul az ország biztonsága. Az egyik veszélyt abban látom, hogyha a biztonság esetleg elkényelmesíti az embereket, a polgárőrséget, az illetékes szerveket. Ez akár veszélyt jelenthet a polgárőr mozgalomra. A biztonság fenntartása érdekében nagyon fontos, hogy a polgárőrség jól működjön, és a kormány továbbra is stratégiai partnerként kezelje a szervezetünket, továbbá megadja a szükséges pénzügyi és technikai támogatást. Mert nem arról van szó, hogy egyszer elláttam a polgárőrséget és utána majd szépen kivéreztetjük, hanem az eredményes működése érdekében folyamatosan kell támogatni.
Ezzel együtt azt gondolom, szép jövő előtt áll a polgárőrség. Részben azért, mert a bűnözés megelőzésében és a közbiztonság fenntartásában vannak új kihívások. Például manapság az illegális migráció, amely annak ellenére, hogy most közvetlenül nem fenyegeti az országot, ez egy tartós, több évtizedes kockázatot jelenthet Magyarország biztonságára is. És ha tetszik, ha nem tetszik, egykori rendőri vezetőként, tábornokként azt mondom, hogy az illegális migráció több veszélyt jelent az ország közbiztonságára. Nem közvetlenül, de kétségtelen, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldiek által elkövetett jogsértések, bűncselekmények hatványozottan befolyásolják a lakosság biztonságérzetét. Tehát kedvezőtlenebbül reagálnak egy külföldi által elkövetett jogsértésre, mint ha azt egy magyar követné el. A másik pedig – ez is nyugodtan kijelenthető –, hogy az illegális migrációval kéz a kézben jár a terrorcselekmények számának emelkedése. A polgárőrség jövőjét befolyásoló harmadik tényező pedig az, hogy az informatikai bűnözéssel szembeni fellépésből nekünk is ki kell venni a részünket. Mindebből az következik, hogy a tevékenységeikre sokkal jobban fel kell készíteni a polgárőröket. Az oktatásunkat, képzésünket új alapokra kell helyezni. Nem véletlen, hogy szövetségünkben 2019-ben az oktatás és a képzés nagyon nagy hangsúlyt fog kapni.


(Szöveg: Kovács Zsolt, fotó: Fotó: Matey István)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Pontos idő


Naptár


Retró Rádió

Online rádió indítása!

Elsősegély

SOS - Elsősegély alkalmazás

Gyorsan és könnyen használható alkalmazás vészhelyzet esetére és a felkészüléshez. Kattintson és nézze meg!


Időjárás


Országos Polgárőr Szövetség


Kövessen minket a Facebook-on!


Levelezőlista




Statisztika

Online: 5
Összes: 365850
Hónap: 4121
Nap: 142