Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szinten kell tartanunk a közbiztonságot

Kijelenthetem, hogy az utóbbi években kiegyensúlyozott a közbiztonság minden településen, és ezek nem politikai szólamok.

article preview

Kijelenthetem, hogy az utóbbi években kiegyensúlyozott a közbiztonság minden településen, és ezek nem politikai szólamok. Bármerre járok, a helybeliek többsége azzal fogad, hogy minden rendben van — számolt be a Magyar Nemzetnek tapasztalatairól dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke aki ugyanakkor hozzátette: A külterületekre még mindig kevesebb törődés irányul, még mindig gyakoriak az erdei, mezei, szántóföldi lopások, ezért idén már jóval nagyobb figyelmet fordítanak ezekre a problémákra is.

turosandras.jpg

— Amíg néhány évvel ezelőtt még saját autóikkal vagy gyalog indultak útnak a polgárőrök, most komoly eszközparkkal rendelkeznek. Miért kellett arra ennyit várni, hogy a munkájuk nagyobb figyelmet kapjon?
— A polgárőrség 1991-ben alakult meg Magyarországon. Létrejöttének oka pedig a közbiztonság kritikája volt. A rendszerváltozás éveiben ugyanis komoly bűnözéssel szembesült a lakosság, megduplázódott a bűnesetek száma. A polgárőrökkel azonban hosszú ideig sem az állam, sem a kormányok nem tudtak mit kezdeni. Eltűrték, de nem támogatták a működését. Azután rájöttek, hogy a közbiztonság megteremtésé­hez és fenntartásához szükség van erre a civil háttérre. Majd újabb negatív hullám jött: a 2006 és 2010 közötti időszakban a közbiztonság ismét mélyrepülésbe kezdett, és evvel a rendvédelmi szervek nem voltak képesek egyedül felvenni a harcot. Ez monopolhelyzetbe hozta a polgárőrséget.
— Ekkor született meg a polgárőrségről szóló törvény.
— Pontosan. A 2011-es jogszabállyal végre a helyére került a közterületi bűnmegelőzés, és a polgárőrséget el tudták helyezni a rendészet nagy családján belül, azaz meghatározták, hogy milyen szolgálati formát láthatunk el. A mindenféle katonai jellegű, politikai hátterű bűnmegelőzési szervezeteket pedig kitiltották a közterületről, és kizárólag az egyesületek tagjai végezhetnek közterületi bűnmegelőzési szolgálatot. Az addig hobbiból működő szervezetet teljesen megreformáltuk: a rendőrséggel közösen kialakítottuk a szakmai elvárásokat és követelményrendszert, valamint megújult a képzés is. Volt egy tagrevízió is, amikor minden egyes polgárőrnek ismételten hitet kellett tenni a bűnmegelőzés mellett: az akkor nyolcvanezres létszám a felülvizsgálat után hatvanezerre csökkent. Ez már egy minőségi, ellenőrizhető, nyilvántartott polgárőrség.
— Most évi egymilliárdos költségvetési támogatást kapnak. Mire elég ez az összeg?
— Sok mindenre elég, sok mindenre kevés. Összesen 2018 egyesületünk van, ami azt jelenti, hogy átlagban 400 ezer forint jut egy-egy szervezet éves működésére. A cégautóadó viszont nagy teher számunkra, mert a büdzsénkből 150 millió forintot vesz el. A működésünkhöz igyekeznek hozzájárulni az önkormányzatok, de az igazság az, hogy egyre kevesebb pénzt kapunk a helyhatóságoktól, pedig a polgárőrök körülbelül tízmillió szolgálati órát teljesítenek a közterületeken. Viszonyításként: a rendőrség évente 14 millió szolgálati órát teljesít. Gyors fejszámolással ez azt jelenti, hogy jobb esetben száz forint az órabére egy polgárőrnek – már ha lenne órabérük, mert ugye teljesen önkéntes alapon, ingyen végzik a munkájukat. Nyilván a rendőr szerepe nem helyettesíthető, és egy polgárőrnek mások a lehetőségei, de a helybeliek biztonságérzete szempontjából fontos szerepet töltenek be. Elsősorban a rendőrségnek köszönhető Magyarország jó közbiztonsága, a velük való együttműködés pedig garancia arra, hogy a polgárőrség is sikeresen és hatékonyan működjön.
— Miként változott a polgárőrség összetétele az utóbbi néhány évben, s mennyire tudják megszólítani a fiatalokat?
— Minden igyekezetünk ellenére az utóbbi esztendőkben mindössze ezerötszáz fiatalt sikerült bevonni. Van egyfajta érdektelenség és közömbösség a mai fiatalokban, ami nagyon elszomorító. Elég magas az átlagéletkor, sok a nyugdíjas közöttünk, ami részben jó, mert ők ráérnek közterületi szolgálatot teljesíteni, másfelől viszont szeretnénk, ha a fiatalok körében is népszerű lenne ez a szolgálat.
— Mit mutatnak a számok, az egyesületek létrehozása mennyire szorította vissza a bűncselekmények számát?
— Öt évvel ezelőtt kiválasztottunk 300 települést, ahol egy mintaprogram keretében az összes alternatív, bűnmegelőzésben közreműködő szervezet – mint a halászok, a vadászok, a természetvédők, a mezőőrök és a közterület-felügyelők – élére állva, a rendőrség irányítása mellett egy koordinált összefogás valósulhatott meg. Ezeken a településeken ötven százalékkal csökkent a jogsértések száma. Ez jól mutatja, hogy az aktív és folyamatos szolgálat fantasztikus eredményekhez vezet. A jövőben ugyanakkor szeretnénk, ha minden polgárőr legalább 200 órát teljesítene a közterületen, hogy szinten tartsuk a közbiztonságot, és a kollégáink jelen legyenek akkor is, ha nincs rájuk szükség.
— A nagyvárosokban is ilyen látványos eredményeket érnek el?
— A nagyvárosokban sokkal nehezebb szervezni és működtetni a polgárőrséget. Ennek egyik oka a közömbösség, másrészt pedig itt elsősorban az állami rendészeti szervektől várják el a közbiztonság fenntartását.
— A külterületek védelme mekkora figyelmet igényel?
— Ha hazánk közbiztonságát nézem, nyugodtan kimondhatom, hogy rend van, de a külterületekre még mindig kevesebb figyelem irányul. Még mindig gyakoriak az erdei, mezei, szántóföldi lopások, s a tanyákon élők biztonságát is szeretnénk növelni, ezért idén már jóval több energiát fordítunk ezen problémák megoldására. Ez azt jelenti, hogy a polgárőrök harmada külterületi szolgálatot láthat el. Nevelési jelleggel a környezetvédelemre – így az illegális szemétlerakás vagy a parlagfű kérdésére – is szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni.
— A 2015-ös migrációs válság óta mekkora erőt köt le a határ menti védelem?
— A migrációs válság előtt a polgárőrök mondhatni „utolsó emberként” védték a határ menti településeket. Miután felépült a műszaki határzár, valamint a rendőrség és a honvédség nagy erőkkel megjelent a határ térségében, a polgárőrök tevékenysége is megváltozott: segítették és helyi ismeretekkel látták el a rendőröket, illetve a Belügyminisztérium kérésére részt vettek a határ menti tanyavilág ellenőrzésében is. 2017-ben létrehoztuk az Országos Polgárőr Szövetség határvédelmi tagozatát, amelynek célja, hogy a déli és az ukrán határnál szolgáló polgárőr-egyesületek feladatait speciálisan összehangolja és megszervezze. Jelenleg 83 polgárőr-egyesület és 1705 polgárőr segíti a határvédelmi szolgálatot teljesítő rendőrség és honvédség munkáját.
— Mi az idei esztendő legnagyobb feladata?
— Ugyanaz, mint ami 28 évvel ezelőtt: a közbiztonság fenntartása.
— Ezek szerint elégedetlen az eredményekkel?
— Ha abból indulok ki, hogy 28 évvel ezelőtt volt egy közbiztonsági válság, amellyel a rendvédelmi szervek nem voltak képesek egyedül felvenni a harcot, és a civilek önszervezővé váltak, akkor most kijelenthetem, hogy az utóbbi években kiegyensúlyozott a közbiztonság minden településen, és ezek nem politikai szólamok. Bármerre járok, a helybeliek többsége azzal fogad, hogy minden rendben van. Ám ezekből a gondtalan időszakokból következhet majd egy olyan korszak, amikor a „minden rendben van” állapot miatt csökken a szolgálati órák száma és a motiváció is, ami veszélyes lehet. A jó közbiztonság elkényelmesítheti az embereket. Ezért azt nemcsak megteremteni, de szinten tartani is tudni kell, s ez ugyanolyan erőfeszítéseket igényel, mint amikor a rossz közbiztonság ellen küzdünk.

(Forrás: Magyar Nemzet)


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Pontos idő


Naptár


Retró Rádió

Online rádió indítása!

Elsősegély

SOS - Elsősegély alkalmazás

Gyorsan és könnyen használható alkalmazás vészhelyzet esetére és a felkészüléshez. Kattintson és nézze meg!


Időjárás


Országos Polgárőr Szövetség


Kövessen minket a Facebook-on!


Levelezőlista




Statisztika

Online: 3
Összes: 365969
Hónap: 4160
Nap: 183